A HÉBER (MASZORÉTA) ÉS A SEPTUAGINTA SZÖVEG ELTÉRÉSEI
A jelenleg kapható többféle ószövetségi fordítás, mint pl. a magyar Károli biblia, a maszoréta szövegekből lett lefordítva. Ezért is fontos, hogy megismerjük az ószövetség görög fordítását, a Septuagintát és a jelentős eltéréseket.
A héber ÓSz-től eltérő ÚSZ-i idézetek (táblázat):
A Példabeszédek könyvéből vett idézetek az ÚSZ-ben:
Az idézetek ÚSz-i előfordulás szerinti táblázata:
Forrás:
https://www.geocities.ws/r_grant_jones/Rick/Septuagint/spindex.htm
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
Részletek a Septuaginta szakdolgozatból:
Eltérések terjedelemben:
Mózes 2. könyve: 35-40.rész nagy különbségeket mutat, a Septuaginta szövege rövidebb.
Hiányzik belőle a 35,8; 37,25-28; 40,6,8,11.
Mózes 5. könyve: A Septuagintában az 6,4 (Halld Izrael..) megelőzi a 4,45-öt. Mózes
éneke 32,43 után hat verssel hosszabb a Septuagintában, mint a textus massorétikus szövegben.
Józsué könyve: A Septuagintában a 20,4-6 hiányzik, ellenben a 21,36-37 a héber szövegben
nincs meg.
Királyok 1-2.könyve: A Septuaginta és a héber szöveg sok eltérést mutat.1 Kir 2,8-9 nincs
Septuagintában; 10 rész 6 verssel több a héber szöveghez képest; 1 Kir 17-18. (Góliát története)
50 verssel rövidebb, mint a textus massoretikus. A LXX-ben nincs benne: 1 Kir
17,55-18,5; 1 Kir 18,10-11 és 17-19.
Királyok könyve 3-4: Salamonnak, Jeroboámnak és Ákábnak szentelt fejezetekben sok az
eltérés. A textus massoretikusból hiányzó részek: 3 Kir 2,35 a-o, 46 a-l, 3 Kir, 16,28 a-h,
22, 41-50, 4 Kir 1,18 a-d.
Krónikák könyve: LXX-ből hiányzik: 1 Krón 1,11-16, többlet 2 Krón 35,19 a-d, 36,2 a-5,d.
Ezsdrás könyve: 21-22 fejezet hosszabb a Septuagintában.
Eszter könyve: hosszabb a Septuaginta (ld. Deuterokanonikus résznél)
Zsoltárok könyve: más a számozás a Septuagintában, többlet 151. zsoltár.
Példabeszédek könyve: 24-25. fejezet elrendezése más.
Jób könyve: 389 verssel rövidebb a görög fordítás, mint a textus massoretikus.
Jeremiás könyve: a görög szöveg 2700 szóval rövidebb a hébernél. Jelentős eltérések a 10.
és 23. fejezetben.
Ezékiel könyve: lényeges eltérések a héber és görög szövegben.
Dániel könyve: sokkal bővebb kb. 20 százalékkal több a görög szöveg (ld. Deuterokanonikus
résznél)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Eltérések a "Messianizmussal" kapcsolatban:
egyházban. Az Újszövetség írói a Septuagintából gyűjtötték ki a megváltóra vonatkozó
igehelyeket, azonban a Septuaginta fordítói nem írtak többletet a szövegbe, hogy ezáltal
nagyobb hangsúlyt nyerjenek bizonyos igék. A görög fordítást nem jellemzi a messianizálás.
fölent melléknevet használja. Az Újszövetségben is így jelölték 'Felkent' vagy szóátiratban
Krisztosz.
'élejmmenosz' szavakat használja. Aquila például (később átvette Eusebius is) a Zsolt
45,7-ben lévő "Trónod Istentől való" mondatszerkezetet "trónod Isten"kifejezéssel fordítja,
összemosva a felkent és Isten fogalmát.
aki kinyilvánítja az embereknek az ő messiását", a Textus massoreticusban: "mi az ő
terve". A "mah-seho"-t azonosították a "mashiho"-val.
előtt van), a Septuaginta azonban világosság helyett "nyugalmat" fordít.
a gondolatait" a Septuaginta viszont: "Mert íme én vagyok az, aki kinyilvánítom az
embereknek az ő Felkentjét". Aquila a felkent kifejezés helyett a gondolat szót használja.
akit felkarol a lelkem" A LXX: " Jákób az én szolgám, akit támogatok, Izrael választottam,
akit felkarol a lelkem. A héber szöveg választottja Kürosz, a görögé Küriosz.
a Textus Massoreticusban.
lány. A zsidók elutasították a szüzesség fogalmát, későbbi szövegjavításokban már a szúz
kifejezés szerepel.
És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, a ki a népek zászlója lészen, eljőnek a pogányok,
és az ő nyugodalma dicsőség lészen." A Septuaginta szövegében ἀνίστημι (anisztéma)
kifejezés szerepel, ami megegyezik az újszövetségi hivatkozással is: Róm 15,12
Ézsaiás pedig így szól: Hajtás sarjad Isai gyökeréből, és felkel, hogy uralkodjék a népeken;
benne reménykednek a pogányok.
minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt. " A Septuaginta fordításában ugyanez
az ige: "És megjelenik az Úr dicsősége, és megjelenik a minden testet üdvözítő, mert
az Úr szája szólt." A szövegben szereplő többlet a σωτήριον (szótérion), üdvözítő kifejezés
a héber szövegből hiányzik. Lukács 2,30-ban "Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet
(szabadításodat)" a Máté 1,21-ben szintén a szótér, üdvösség kifejezés szerepel: Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg(üdvözíti) az ő
népét annak bűneiből.
ő vedreiből, vetését bő víz öntözi; királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az ő
országa." A Septuaginta megközelítésében: ἐξέρχομαι (exerkhomai), vagyis "kimegy az
ember utódja, hogy uralkodjon sok nemzeten..."
adtál a világból..."
A héber ószövetségi írásokban 21 féle módon találhatjuk leírva Isten nevét. Ezt sok kommentár
azzal magyarázza, hogy könnyebbséget jelent az embernek megérteni az isteni
lényeget, ha azok emberi tulajdonságokat jelölő fogalmak mögött (erős, oltalmazó..) jelennek
meg.99 Ez a fajta antropomorfizmus eltűnik a Septuaginta szövegéből. A Septuginta
fordítói nem használnak tulajdonságokat jelölő fogalmakat, az istenneveket az Úr κύριος
(küriosz) , és az Isten θεός (theosz) kifejezéssel fordítják. A tény, hogy a LXX minden
fordítója következetesen így fordít, egységet alkotva, akár magát az Isteni ihletettséget is
bizonyíthatja. A fordítók zsidó tudósok lévén ugyanis jól ismerték a héber szavak jelentését,
tudták, hogy a Saddai jelentése Mindenható, az Elohim Égból jövö, (Oltalom), Adon
Ólám a Világ Ura, Eljon Magasságos, Él pedig Erőt jelent, képesek lettek volna a tökéletes
fordításra. Amennyiben elfogadjuk a Septuaginta ihletettségét, számolnunk kell azzal,
hogy a fordítás során, akár csak az ihletettség tekintetében, itt is az isteni akarat érvényesült.
Vagyis, oka van annak, hogy a Septuaginta szövegében nincsenek istennevek.
elérhető és megérthető szöveget közvetít, ezért zsidók Istenétől is elvonatkoztat az
egyetemesség Istene irányába. Egy másik lehetséges magyarázat, a szöveg leredukálására
az, hogy ószövetségi Istennevek sok esetben angyali tevékenységek jelzői.
Zsid. 2.2 "Mert ha az angyaloktól hirdetett beszéd erős volt", írja Pál apostol, 5 Móz 27,1"..ha pedig hallgatsz az Úr hangjára (κύριος,) az Isten (θεός) megőriz téged", mivel Isten
akaratának közvetítői és megnyilatkoztatói az Ótestamentum időszakában az angyalok
voltak. A Septuaginta e tekintetben leegyszerűsíti a szöveget, így a fordításban sokkal
jobban elkülönül egymástól a megbízás és végrehajtás gyakorlata. Ahol a megbízó szerepel
ott a fordításban megjelenik a Theosz, ahol a végrehajtás történik, ott pedig a többnyire
a Küriosz. Ettől eltérhet a szöveg olyan helyeken, ahol kifejezetten az isteni princípium
kinyilatkoztatása történik, (2. Móz.3,14 égő csipkebokornál, bár közvetítő általi az
üzenet, még is így fordítja a szöveg: "az atyák Istene (theosz) aki jelenvaló (van, vagyok).
az Isteni valóság és lényeg, mely nem közelíthető meg a matéria szintjéről, kizárólag
a menny látószögéből. János 17:6 "Nyilvánvalóvá tettem a nevedet", (nyilvánvaló
tettem azt, hogy te vagy, a Jelenvalóságodat ) mondja Jézus Krisztus, vagyis az Isten
nevének nyilvánvalóvá tétele, Jézus Krisztus általi isteni természet, Isten tulajdonságainak
(szeretet, öröm, békesség..) bemutatása, megnyilatkoztatása, Jézus Krisztus természete
általi tükör.